Mióta rájöttem, hogy az itthoni hangfalak és a szipi-szupi erősítő sokkkkkal jobb hangot produkálnak, mint ami a mozik többségében hallható, azóta nem akaródzik különösebben moziba mennem, habár a pattogatott kukorica és a széles vásznú kép még mindig megfelelően csábító ahhoz, hogy egyszer-egyszer befizessek egy jobbnak ítélt filmre. (: (Majd ha lesz projektor és mikrohullámú sütő is..........!)

Nos, a Wall-E-t épp az ilyen jobbnak ítélt filmek közé soroltam amint megpillantottam a trailer első képkockáját, és a várakozás szerintem azután is csak fokozódott piciny szívemben. Őszintén mondom, nem emlékszem, hogy valaha vártam már így egy film bemutatására. (:

Ennek a szokatlan vágyakozásnak az lett az eredménye, hogy a Sugár mozijában kötöttem ki egy premier előtti vetítésen, így én azóta azon szerencsések táborát szaporítom, akik viháncolva reagáltak minden olyan plakátra, reklámra vagy blogbejegyzésre, amelyben arról esik szó, hogy "Július 24-től a mozikban" láthatja is majd a T. nagyérdemű azt a sokmindent, amiről hosszasan értekeznek az adott platformon.

A Watt-takarékos, Lánctalpas kivitelű Limlom- és hulladékkezelő (és amúgy E sorozatú) kis robot története nagyon megkapó, végtelenül kedves és humoros az egész film, úgyhogy szívből ajánlom mindenkinek. Jó szórakozást! (:

Millió dolog tud örömöt szerezni nekem, de ha a fogyasztói társadalom pénzért megvásárolható, erősen materiális termékeire szűkítem most a kört, egyértelműen kijelenthetem, hogy a mindenféle lakberendezési és belsőépítészettel kapcsolatos tárgyakat illetve más dizájnkütyüket árusító helyek után a papír-írószer boltok sokszínű és alkalmanként ténylegesen is illatos választékánál jobban már csak a parfümériák, drogériák és más sminktermékeket forgalmazó boltok szintén sokszínű és illatos kínálatától tudok jobban bezsongani. (Apropo, kihasználnám a lehetőséget, hogy immár sokadjára felsóhajtsak: Ó, bár lenne már itthon is Sephora!)

Nem csoda hát, hogy amikor tudomásomra jutott, a híres-neves Bobbi Brown szépítőszerei már itthon is elérhetőek (nem, nem az e-bay használatával), rögvest azon kezdtem töprengeni, a hét mely napján tudnám megejteni a látogatást a Mammut 2-be, ami abszolút kiesik az összes útvonalból, amit hangya módra követek. (:
Azt hiszem, szerdán felpattanok a Zoo-kaja szagot árasztó légkondicionált 4/6 villamosok egyikére, és belevetem magam a plázacicusok és a körömgombás slattyogók forgatagába.

...

Eszméletlen, mennyi undi embert lehet látni szerte a városban! Broáhh. 

Hallgattam tegnap a riportot Boronkay Lindával a Klub rádión, és percről percre kíváncsibb lettem a munkájára, amit a döntéshozók 3 órányi tanakodás után egyöntetűen a legjobbnak ítéltek a több százból továbbjutott 6 pályamű közül.

Hazaérvén édesanyám a Blikket(?) lobogtatva fogadott, amiben végre szemügyre vehettem a tervet (vagyis annak egy részét). Erősen reménykedni kezdtem, hogy csak a kép rémes minősége miatt nem egészen világos a számomra, miért tetszett az az "izé" annyira zsűrinek. (:
A neten aztán szerencsére találtam pár nézegethetőbb verziót is Linda terveiről (ugyanis gugli a barátom). Jó is, meg tetszik is, amit láttam, de mostmár leginkább arra volnék kíváncsi, milyen volt a másik 5, de erről eleddig sajnos semmit sem találtam.

Ha lenne mihez viszonyítanom, biztos jobban tudnék lelkesedni. Úgy rákészültem az elragadtatottság meg a csodálat érzésére, hogy most kicsit csalódott vagyok, bevallom őszintén. [:
 

Boronkay Lindának azért persze gratulálok így virtualice magam is, hiszen az azért mán nem semmi, ha az ember lánya egy egész ország legjobb fiatal belsőépítész tervezője (minimum egy egész éven át). Ezzel a jólcsengő titulussal együtt ráadásul kivételes lehetőségeket is kapott, úgyhogy minden elismerésem, amiért ezt így össze bírta hozni - de ha a körülmények is kellően szerencsésen alakultak ahhoz, hogy az első helyig lökdössék őt, akkor meg aztán tényleg. ((:

...Mostmár talán elárulhatom, Káesszt a WAMP-on pillantottam meg. Azt hiszem, mindketten tudtuk az első pillanattól kezdve, hogy mi összetartozunk. (:

Nade képzeljétek el, beugrott a papír(!)szatyromba egy olvasztott üveg üveg is, aminek azóta is módfelett tudok örülni, valahányszor csak eszembe jut.

Íme tehát a vadiúj kínálóm, ami majd az egyelőre nem létező dohányzó asztalon fog  helyet kapni:

Valaki kisétált egyébként közületek is az Erzsébet térre a vasárnap folyamán?

Bemutatom Nektek Káesszt, vagyis Kanapé Szörnyet, aki mindenféle erőfeszítés nélkül képes beleolvadni a hasonszőrű Klippan kanapé textúrájába, ám ha sört szimatol, nem fél kifejezésre juttatni azon elgondolását, hogy egy kis móka neki is jár, hiába van már késő. (Ez itt egy "orvkép", kéretik nem szörnyülködni, hanem örülni a minőségnek, amit a telefonom az egyszem lámpájával is ki bírt csiholni magából az éjszaka sötétjében.)

...Persze aztán ha kortyolt párat a mennyei nedűből, minden gátlását levetkőzve veti magát bele nekifutásból és dobbantva az ágyba, ahol az alkhoholtól kissé ködös, merev tekintettel vár az esti mesére - aminek persze már a második mondatán bealszik a kis drága.

Épp, mikor már nonstop örvendeztem a közeljövőben rám váró csodáktól, akkor derült ki, hogy a vasárnapra (és hétfő délelőttre) tervezett lubickolás vízben és napfényben elmarad - ráadásul nem is technikai okok miatt. (Ez utóbbiba legalább bele tud törődni az ember lánya.)

Nade pont 29-én lesz a dizájn világnapja is, s ez alkalomból pl. a WAMPosok megint nagy erőkkel fognak kivonulni az Erzsébet térre. Micsoda szerencse, hmm?! ((:

....Szóval vasárnap én nagy valószínűséggel ott fogom lógázni a lábam. Ha nincs jobb programotok, gyertek Ti is! (:

Málnamajszolós örömmel értesítek minden kedves idelátogatót arról a fantörpikus tényről, hogy tegnap óta
LAKBERENDEZŐ vagyoook!!!

Hello, Nyár! Szervusz, Szerelem! :D

Szeretnék...:

- elmenni pár kiállításra, rendezvényre, koncertre
- elmenni sétálni a mainál jóval naposabb napokon
- fotózni újra a régi, manuális gépemmel, és sajátkezűleg kinagyítani a képeket a szomszédban a nagyapám ősrégi szerkentyűjével, a Kedves igazán izgalmas jelenléte mellett
- fotózni, illetve inkább könnyelműen kattogtatni az új, digitális gépemmel
- bekeretez(tet?)ni és kiakasztani  a falra néhány képet
- megnézni pár ismert és kevésbé ismert filmet
- billiárdozni, dartsozni
- megint több időt szentelni a testedzésnek
- kipróbálni különböző táncokat
- jogosítványt szerezni
- új nyelvet tanulni
- egy(-két-három) egyedi táskát, made by Feyér Zsuzsa
- jó sok kerámiát festeni, made by me
- megtanulni végre bicajozni, és ha már tudok,
- egy új bicajt, mondjuk RAL4002 vagy 4004 színben, itt-ott fekete mintával
- kifestett falakat látni mindenhol a kuckóban, nem csak a nappaliban és a hálóban
- nyáron napfelkeltekor valahol a városban lenni, mondjuk a Duna egyik hídján, egy áttáncolt éjszaka után
- olvasni, olvasni, olvasni
- kettesben nyaralni a Kedvessel
- megszabadulni végre a fogszabályozómtól
- kipróbálni egy vörös rúzst
- műszempillákat egy estére
- rajzolni tanulni
- még sok mást tanulni, dolgozni, elköltözni
- brownie-t sütni
- spárgás valamit készíteni
- még mindig fogszabályozó nélkül, vagyis különösebb előkészületek és utójáték nélkül enni egy étteremben, ééééés
- friss virágot venni a piacon otthonra, "csak úgy", rendszeresen.