érettségi óta nekem is sokat esett a helyesírásom, de nagyon bírom a magyar nyelvet, tök érdekes sztem!! éljenek a magyarok! :)
reggelente én is látok durva helyesírási hibát egy kolduló nőnél, de azon nem szörnyülködöm annyira, el tudom képzelni, hogy még szándékos is, mert rendszeresen előfordul ilyen a kis transzparenseken.. talán, hogy még szerencsétlenebbeknek tűnjenek?!

Nem lennék IQ fighter? Nem értem :-( .

Balázs:

Nincs a posztnak mögöttes jelentéstartalma, csak elszakadt a cérnám. (: (Egyébként már befűztem egy minőségi hímzőfonalat, ami vastagsága okán remélhetőleg jóval hosszabb ideig bírja majd, mint cérnásabbik elődje.)

HV:

(: Én azóta bizonytalanodom el rendszeresen, amióta betettem virtuálvirgácsaimat egy fórumra. (A kisúly volt a legdurvább, amit leírva láttam - ha ehhez viszonyítok, végülis nincs okom panaszra. Na, ki találja ki, hogy mi a kisúly?:)


Jé, én még sosem tapasztalatam ilyet. Táblás koldulót már eleve ritkán látok, de durva helyesírással kipingált táblájút mégritkábban. Nahát!

Ettől mindenesetre sosem tudnék úgy elborzadni, mint attól, hogy többé-kevésbé tanult emberek egész sokaságában nyilvánvalóan nincs meg az igény arra, hogy a lehető leghelyesebben használják a saját anyanyelvüket, ill. hogy annak az írott szövegnek, amit kiadnak a kicsi kezeik közül, a minimálisnál egy kicsit nagyobb figyelmet szenteljenek.

Persze a nemhelyesírás-ügyében is vannak fokozatok, de hajlamos vagyok nagyon elkeseredni időnként. (:


Hú, egy idevágó eset:

Az öcsém összetörte magát a suliban, néhány osztálytársa pedig a "Jó bulást!" szövegű cetlivel kívánt neki jobbulást. (Szeptembertől már ötödikesek lesznek a kis drágáim.)
Az emlékkönyvekben is olvastam már cifra dolgokat, de ettől padlót fogtam. ((:

El nem tudom képzelni, a szülők mit csinálnak otthon a lurkókkal...

Ui.: Természetesen én sem vagyok tökéletes (sem helyesírás-ügyileg, sem általánosságban), de törekszem a fejlődésre.

Még ha a helység, helyiség lenne a legnagyobb probléma...

Ó, persze... Ez az egész csak a jéghegy csúcsa. (:

Nem akartam belemenni nagyon a témába társadalmi szintű általánosításokat téve, nem akartam azt taglalni, mennyi minden múlik a szülőkön, ill. az általuk közvetített értékrend milyenségén, a tágabb környezeten, az egyén személyes értelmi és érzelmi intelligenciáján, nameg a mindenféle hatásokon, amelyek egy embert élete során érnek, de kétségtelen, hogy ez is megérne egy misét. Nekem most csak elszakadt a cérnám, és pont a helység-helyiség vonatkozásában. (: